Az umami – az ötödik íz, amit kevesen ismernek igazán

Élelmiszer Nagykereskedelem - Szívvel, lélekkel

Umami

Amikor az ízekről beszélünk, a legtöbben automatikusan négy alapízre gondolunk: édes, sós, savanyú és keserű. De van egy ötödik is – az umami –, amely sokkal elterjedtebb, mint gondolnánk, mégis kevesen tudják, mi is valójában.

Mi az az umami?

Az umami szó japán eredetű, jelentése: „kellemes, ízletes” vagy „finom íz”. Tudományosan az L-glutamát nevű aminosav (illetve az ízfokozóként is ismert nátrium-glutamát) váltja ki ezt az ízérzetet.

A legjellemzőbb rá, hogy mély, húsos, sósan telt ízt ad, ami hosszan megmarad a szájban. Nem harsány, inkább háttérben működik, kiemeli az étel természetes ízét.

Hol találkozhatunk vele?

Az umami természetes módon is jelen van sok élelmiszerben, például:

  • Paradicsomban – különösen a napon érlelt fajtákban
  • Érlelt sajtokban, pl. parmezán
  • Húsokban és húslevesekben
  • Halakban, tenger gyümölcseiben
  • Gombákban, különösen a shiitake-ban
  • Szójaszószban, halszószban, fermentált ételekben
  • Algában – a japán konyha egyik alapanyaga, a kombu például igazi umamibomba

Sőt, az anyatejben is megtalálható – ezért lehet, hogy ez az íz már egészen korán ismerőssé válik számunkra.

Érdekesség: az umami felfedezése

Bár Japánban már 1908-ban Kikunae Ikeda professzor tudományosan is leírta az umami ízt, a nyugati világ csak jóval később, a 2000-es évek elején fogadta el hivatalosan „ötödik alapízként”.

A kutatók felfedezték, hogy külön receptoraink vannak az umami érzékelésére, ugyanúgy, mint a többi alapíz esetében. Ez is bizonyítja, hogy nem csak egy „ízfokozó trükk” az egész, hanem egy valódi, biológiailag meghatározott ízélmény.

Umami a konyhában – miért fontos?

Az umamit sok séf titkos fegyverként használja, hogy mélyebb, gazdagabb ízt adjon az ételeknek. Nem véletlen, hogy a klasszikus húsleves, a paradicsomos szósz vagy egy jól összeállított ramen annyira „kereknek” és kielégítőnek érződik – az umami miatt.

A vegetáriánus vagy vegán konyha is gyakran épít az umamira: gomba, szójaszósz, miso, élesztőpehely – ezek mind umamiban gazdag összetevők, amelyek „húsosságot” adnak a húsmentes ételeknek is.

Hogyan fedezhetjük fel?

Kóstoljunk figyelmesen! Próbáljunk ki olyan ételeket, amelyek umamiban gazdagok, és figyeljük meg, mit érzünk:

  • A szájban maradó, telt íz
  • Az étel „mélysége”, „testessége”
  • Hosszabb utóíz, mint egy jó húslevesnél vagy parmezánnal szórt tésztánál

Az umami hatása az egészségre – több mint csak finom

Az umami nemcsak az ízlelőbimbókat kényezteti – egészségügyi szempontból is van jelentősége:

Segítheti a tudatosabb táplálkozást

Az umamiban gazdag ételek intenzív, hosszan tartó ízélményt nyújtanak, ami növeli a jóllakottság érzését. Emiatt kevesebb étel is elég lehet az elégedettséghez, ami segíthet például a túlevés elkerülésében.

Csökkentheti a sófogyasztást

Mivel az umami természetesen „kiemeli” az ízeket, kevesebb só hozzáadásával is ízletesebb lehet az étel – ez különösen előnyös lehet a magas vérnyomással vagy szív-érrendszeri problémákkal küzdőknek.

Támogathatja az étvágy visszanyerését időseknél

Az időskorral gyakran együtt jár az ízérzékelés csökkenése és az étvágy elvesztése. Az umamiban gazdag ételek élvezetesebbé és kielégítőbbé tehetik az étkezéseket, így segítve a megfelelő tápanyagbevitel biztosítását.

Zárásként

Az umami nem egzotikus különlegesség, amit csak japán ételekben találunk meg. Ott van a mindennapi konyhában is, csak tudni kell felismerni, és ha egyszer ráérzünk, onnantól nem is akarjuk majd elengedni…