Ahogy október vége közeledik, egyre több helyen bukkannak fel a faragott töklámpások, a pókhálós díszek és a jelmezes bulik meghívói. De honnan is ered ez az ősi, mégis modern ünnep, amely ma már a világ számos országában megmozgatja a gyerekeket és a felnőtteket egyaránt?
Honnan származik a Halloween?
A Halloween eredete az ősi kelta Samhain (ejtsd: „szau-in”) ünnepre vezethető vissza, amelyet október 31-én tartottak – ez volt a kelta év vége. Úgy hitték, hogy ezen az éjszakán elvékonyodik a határ az élők és a holtak világa között, és a szellemek visszatérnek a földre. A tűzgyújtás és a jelmezek eredetileg védelmet szolgáltak: az emberek így próbálták elűzni a rossz szellemeket.
A kereszténység terjedésével a Samhain fokozatosan beolvadt a Mindenszentek (All Saints’ Day) ünnepébe, melyet november 1-jén tartottak. Az előestéje – All Hallows’ Eve – idővel rövidült „Halloween”-né.
Hogyan terjedt el?
A Halloween hagyományai az ír és skót kivándorlók révén jutottak el az Egyesült Államokba a 19. században. Ott új szokásokkal keveredett, például az édességgyűjtéssel („trick or treat”) és a tökfaragással, ami eredetileg répából vagy céklából készült Írországban.
A XX. század közepétől az amerikai popkultúra tette igazán világhírűvé a Halloweent: filmek, zenék, reklámok és a tematikus bulik révén ma már Európában is egyre népszerűbb. Magyarországon főként a 2000-es évektől kezdett elterjedni, főként a fiatalok és családos programok körében.
Mit csinálunk Halloweenkor?
- Tökfaragás: a klasszikus Jack O’Lantern lámpások minden halloween elengedhetetlen kellékei.
- Jelmezes partik: boszorkányok, vámpírok, zombik, vagy épp kedvenc filmes karakterek – bármi belefér.
- „Csokit vagy csínyt!” játék: gyerekek házról házra járnak édességet gyűjteni – bár nálunk ez még nem annyira elterjedt, egyre több közösség szervez hasonló eseményeket.
- Tematikus ételek, italok: a narancs-fekete színek, sütőtökös finomságok és őszi ízek mindenhol visszaköszönnek.
Mindenszentek és Halottak napja – a csendes megemlékezés
A Halloween vidámabb, játékosabb formája mellett ne feledkezzünk meg az október 31-ét követő két fontos, mélyebb tartalmú ünnepről sem.
November 1-jén, Mindenszentek napján a katolikus egyház minden szentre emlékezik, ismertre és ismeretlenre egyaránt.
November 2-án, Halottak napján pedig elhunyt szeretteink előtt tisztelgünk – gyertyát gyújtunk, virágot viszünk a temetőbe, és csendben emlékezünk.
E két nap Magyarországon sokkal inkább a meghitt emlékezésről és a családi összetartozásról szól, míg a Halloween a kreativitás és közösségi élmény ünnepe lett. Együtt alkotják az ősz végi időszak különleges hangulatát: a fény és árnyék, a zaj és csend egyensúlyát.
Halloween ma
Bár a Halloween gyökerei a halottak kultuszához kapcsolódnak, ma már inkább a szórakozásról, közösségről és kreativitásról szól. Egy alkalom, amikor felnőttek és gyerekek egyaránt kiszabadulhatnak a hétköznapokból – legyen az egy ijesztően jó buli, vagy egy családi tökfaragás a konyhaasztal mellett.