Lisztet vásárolni elsőre nem tűnik különösebben bonyolult feladatnak. Aztán az ember szembetalálja magát a polcon a BL55, BL80, BFF55, teljes kiőrlésű búzaliszt és még számtalan más elnevezéssel.

De mit jelentenek ezek a betűk és számok? Miért jó az egyik süteményhez, a másik kenyérhez, és mitől más a rétesliszt?

Tegyünk egy kis rendet a lisztespolcon!

Mit jelent a BL55?

A lisztek jelölése nem véletlenszerű rövidítés. A betűk többek között a gabona fajtájára és a liszt típusára utalnak. A búzaliszteknél a B a búzát, az L a lisztet jelöli.

A szám pedig a liszt úgynevezett hamutartalmához kapcsolódik, vagyis leegyszerűsítve ahhoz, hogy az őrlés során a gabonaszem külső részeiből mennyi kerül a lisztbe. Minél magasabb ez az érték, általában annál több ásványi anyagot és a gabonaszem külső részeiből származó összetevőt tartalmaz a liszt.

Így már a titokzatos BL55 sem annyira titokzatos.

BL55 – a mindenes finomliszt

A BL55 búzafinomliszt az egyik legismertebb és leggyakrabban használt liszttípus. Világos színű, finom szemcséjű, és rengeteg étel elkészítésére alkalmas.

Sütemények, piskóták, palacsinták, kelt tészták, mártások és habarások készítésénél egyaránt találkozhatunk vele.

Ha egy recept egyszerűen csak „lisztet” ír, sok esetben erre a típusra gondol.

BL80 – amikor kenyér készül

A BL80 búzakenyérliszt magasabb hamutartalmú, mint a BL55, és elsősorban kenyerek, valamint különböző péksütemények készítéséhez használják.

Jó választás lehet olyan tésztákhoz, ahol fontos a megfelelő szerkezet és rugalmasság. Nem véletlen, hogy a házi kenyérsütés népszerűségével egyre többen találkoztak a BL80 jelöléssel is.

A BL55 és BL80 tehát nem egyszerűen két különböző márkanév: más tulajdonságú és más célra szánt lisztekről van szó.

És mi az a rétesliszt?

A rétesliszt már ránézésre és tapintásra is különbözik a finomliszttől. Szemcsésebb, durvább őrlésű liszt, amelyet gyakran BFF55 jelöléssel találunk meg.

Neve alapján adná magát, hogy kizárólag réteshez használjuk, pedig ennél jóval sokoldalúbb.

Jól használható például nokedlihez, galuskához, nudlihoz és több olyan tésztához, ahol előnyt jelent a szemcsésebb szerkezet. Sok receptben finomliszttel keverve is alkalmazzák.

Vagyis a rétesliszt nem csak a rétesé. 😄

Mitől teljes a teljes kiőrlésű?

A teljes kiőrlésű lisztnél a gabonaszem korpája és csírája is nagyobb arányban része marad az őrleménynek. Emiatt sötétebb színű, karakteresebb ízű, rostban és több tápanyagban gazdagabb, mint a finomított fehér lisztek.

Cserébe sütés közben másképpen viselkedik. Több folyadékot képes felvenni, az ebből készült tészták pedig tömörebbek lehetnek.

Ezért sok receptben nem kizárólag teljes kiőrlésű lisztet használnak, hanem fehér liszttel keverik, így könnyebb állag érhető el úgy, hogy közben a teljes kiőrlésű gabona is helyet kap az ételben.

A lisztespolc nem ér véget a búzánál

Bár a magyar konyhában a búzaliszt a legismertebb, ma már számos más gabonából és növényből készült liszttel találkozhatunk.

A rozsliszt például karakteresebb ízt és sötétebb színt ad a kenyereknek. A kukoricaliszt egészen más állagú és ízvilágú ételek alapanyaga lehet, a rizsliszt pedig többek között gluténmentes receptekben kap szerepet.

Fontos azonban, hogy ezek nem feltétlenül helyettesíthetők egyszerűen 1:1 arányban búzaliszttel. Más a folyadékfelvételük, másképpen viselkednek sütés és főzés közben, és a glutént nem tartalmazó lisztekből készült tészták szerkezete is eltérő.

Gyors lisztkisokos 🌾

Nincs „legjobb” liszt

Talán ez a legfontosabb: nincs olyan liszttípus, amely mindenhez jobb lenne a többinél.

A finomlisztből könnyű piskóta készülhet, a kenyérliszt más tulajdonságai a kenyértésztánál jönnek jól, a rétesliszt szemcséssége bizonyos tésztáknál előny, a teljes kiőrlésű pedig egészen más ízt és beltartalmi tulajdonságokat ad.

A kérdés tehát nem az, melyik a legjobb liszt – hanem az, hogy mit szeretnénk készíteni belőle. 🌾